Tévhitek feloldása a komposztálással kapcsolatban

Az október 18-i falugyűlésen heves vitát váltott ki az avarégetés tiltásának javaslata, elhangzott, ami sokszor el szokott hangzani zsigeri ellenérvként a komposztálással szemben és az égetés mellett, hogy a diólevéltől nem nő a fű és a vírusos ágakon és leveleken - ha nincsenek ősszel elégetve - áttelelnek a betegségek, alattuk elszaporodnak a férgek. Utánanéztünk a kérdéseknek egy kicsit alaposabban és megkérdeztük a Levegő Munkacsoport és a Humusz szakértőit is, hogy mit gondolnak ezekről a fontos kérdésekről. Íme a beérkezett információk összessége.

Mit tehetünk a növényi kártevők ellen, ha nem akarjuk égetéssel szennyezni környezetünket?

Hulladék Munkaszövetség:

Nem csak égetéssel lehet kezelni a beteg növényeket és kártevőiket, ugyanis a komposztálás egy annyira jól működő rendszer, hogy képes a patogénekkel is megbírkózni.

• A bomlás hőtermelő folyamat, így a hő hatására is sterilizál (akár kisebb, házi komposztban is, de ipari körülmények között mindenképpen).
• A komposztálás folyamatában rengeteg szaprofita és egyéb mikrobiális lény vesz részt, amelyek komoly versenytársat jelentenek a patogénekkel szemben, így nem képesek kifejteni káros hatásukat.
• A bomlás során az anyagok struktúrális szinten változnak meg, alakulnak át, így nem is jelentenek megfelelő táptalajt a patogének számára.

A zöld hulladékok kezelésére mindig a komposztálás a legjobb megoldás , hiszen a természetben is ezek a folyamatok zajlanak le, jól ki van találva. :)

Levegő Munkacsoport:

• A növényi kártevőknek léteznek antagonistái, ezek olyan szervezetek, melyek a kártevőket pusztítják, jellemzően lebontó szervezetek. A biológiai növényvédelemben is alkalmazzák őket. A komposztálás során a kártevők döntő többsége elpusztul. Részletes információ itt: https://www.biokontroll.hu/biologiaivedekezes/
• Másik lehetőség, hogy a fertőzött részeket sokáig komposztáljuk, mondjuk 4-5 évig. Azalatt a kórokozók biztosan elpusztulnak.
• Harmadik lehetőség, hogy erőműben, szabályzott körülmények közt égetik, mondjuk a Váci cementgyárban. Utána kellene járni, hogy milyen feltételekkel fogadnak ilyen hulladékot, elvileg engedélyük van rá.
• Negyedik lehetőség, hogy magas hőmérsékleten komposztálják, nagy mennyiséget egyszerre, akár központilag. A hő még a gyommagokat is elöli. Erről talán a Zöld híddal kellene egyeztetni.
• Ötödik lehetőség, hogy állatok alá almozunk vele, és úgy komposztálódik a trágyával, lehetőleg sokáig.

Tényleg égetni kell a diófalombot, mert nem nőnek a növények tőle?

Levegő Munkacsoport

A diófa levelében valóban vannak a növények csírázását, növekedését lassító anyagok, ám ezek egyszerűen komposztálhatók és idővel lebomlanak. A 4 hónapos diólevél komposzt már nem gátolja mérhető módon a csírázást, de a növekedést még kissé igen, a 9 hónapos pedig kitűnő dús táptalajt biztosít minden probléma nélkül, derül ki egy speciálisan a témával foglalkozó diplomatémából, alapos mérésekkel alátámasztva. Részletes információ itt: https://www.biokontroll.hu/komposztaljunk-diolevelet/

További, rövidebb összefoglaló itt: http://kapanyel.reblog.hu/a-dioleveltol-felnetek-nem-kell

 

Milyen "férgek" szaporodnak el a komposztban?

Nagyon szép részletes összefoglalót találunk a komposztálás folyamatának fázisairól és a fázisok összetett élővilágáról ezen a linken: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_Komposztalas_biogaztermeles/ch04.html

A komposztálóban valóban egy sor élőlény jelenik meg (baktériumok, gombák, atkák, hangyák, giliszták, férgek, ugróvillások stb.), valójában ezek segítségével zajlik a komposztálódás természetes folyamata, ezek segítik a szerves anyagok lebontását, aprítását, átalakítását, tehát a jelenlétük nélkülözhetetlen az érett, jó komposzthoz, a természetes termőtalajhoz.

Féregiszonyunk legyőzéséhez érdemes újra és újra végiggondolnunk a férgek rendkívül hasznos szerepét a tápanyagok körforgásában!