Közösségi kertek

A gazdálkodás egy újabb lehetőségeként a közösségi kerteket szeretnénk bemutatni.

A közösségi kertek döntően városi jelenségek. Céljaik és hasznaik sokrétűek:

• a városlakókat kapcsolatba hozzák a földdel,
• kiegészítést nyújtanak élelmiszer-ellátásukhoz,
• helyszínt biztosítanak a pihenésre és rekreációra,
• képesek közösséggé formálni az elszigetelt városi embereket stb.

A világ számos országában több évtizedes hagyományuk van. Budapest egyik első közösségi kertjének ötletgazdája és egyben főszervezője Rosta Gábor, akinek 2009-ben jelent meg A városi tanya című könyve a városi mezőgazdálkodásról. Akit érdekel a könyv, kölcsönözhető tőlünk is!

A kertekben döntően haszonnövényeket termesztenek. A kert használatának megvannak a maga szabályai, ezeket egyrészt a házirend, másrészt a kertszabályzat tartalmazza.

Általános szabály, hogy a kerti terményeket nem adhatják el, csak saját illetve közösségi használatra szabad termelni.

A terület lehet magánember, valamilyen szervezet, vagy az önkormányzat tulajdona is, aki írásban nyilatkozik a földhasználatról és szerződés rendelkezik ezek feltételeiről is.

A közösségi döntések meghozatala (termesztési terv, parcella-felosztás stb) rendszeres találkozókon, "kertgyűléseken" történik, illetve levelezőlisták is segítik az információ áramlást. A kerteknek sokszor van egy koordinátora, aki gyakorlatilag a kert vezetője, de ez a tisztség lehet informális is.

A falvakban működtetett közösségi kertek fontos funkciója a gyakorlati tapasztalatok gyűjtése, átadása.

Az érdeklődők javarészt városból jövő, kerttel rendelkező emberek, akiknek kertjük/földjük már van, a tudás nincs meg hozzá, vagy hiányos.

A kert, a gazdálkodás olyan rendszeres, teljes elköteleződést kívánó ügylet, amit kipróbált, nagyon megbízható, rendszeres emberek tudnak működésben tartani.

A faluban működhetne egy tankert, amit közösen tartanánk fenn, néhány arra vállalkozó “kertész” pedig segítene a szükséges tudással. Ehhez már nagyszerű felajánlásokat kaptunk,  bio- és permakultúrás szakirodalmi háttérrel.

Lehetséges lenne egy iskolai közösségi kert létrehozását is segíteni, mint környezettudatosságot erősítő szemléletformáló terep.

További sikerként értékelik a közösségi kertek működtetői, hogy a kert egyértelműen közelebb hozza egymáshoz az embereket, így segítség lehet egy valódi szomszédsági közösség kialakulásában. Másrészt egy sokak számára mintaként szolgáló kert jöhet létre, az itt szerzett gyakorlati tapasztalatokat saját kertünkben is hasznosíthatjuk.

A Kosdi Tankert jövő heti látogatásáról, gyakorlati tapasztalatokról is készítünk beszámolót! Csatlakozz hozzánk, olvass minket!

Forrás: Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács No.18: Kajner P. – Lányi A. – Takács-Sánta A.: A fenntarthatóság felé való átmenet jó példái Magyarországon [MIS-ÖKO, 2013]

Letölthető innen: http://nfft.hu/assets/NFFT_mt_18_Fenntarthatosagi_jo_peldak_2013.pdf